A fájdalom csillapítása az egyik legfontosabb orvosi tevékenység és a betegek orvoshoz fordulási okainak rangsorában listavezető. A rendelkezésünkre álló gazdag gyógyszerválasztékon belül fontos megtalálni az adott beteg konkrét panaszaira való legmegfelelőbb terméket, figyelembe véve annak farmakoló­giai tulajdonságait, mellékhatásait, a beteg korát, állapotát és társbetegségeit.

A legtöbb ember átélte már a gyomor vagy a gyomorszáj tájékán jelentkező égő érzést. „Ég a gyomrom” – szoktuk mondogatni ilyenkor. Sokan tudják, hogy a tünet hátterében a gyomorsav felszaporodása áll, illetve az, hogy a gyomorsav a gyomorszájon keresztül visszaáramlik a nyelőcső alsó ré­szébe, ott akár gyulladást is okozva.

Egy retrospektív felmérés a kórházi Clostridium difficile fertőzések kockázati faktorait - köztük bizonyos gyógyszerek hatását - vizsgálta.

A leukémia a csontvelői hemopoetikus őssejtek klonális proliferációja. Az akut limfoblasztos leukémia inkább gyermekkorban, a többi altípus inkább felnőttkor­ban fordul elő. A panaszok nem specifikusak, a teljes vérkép leukocitózist mutat. Ha felmerül a leukémia gyanúja, a beteget hematológus-onkológus szakorvoshoz kell utalni, aki csontvelő- és vérvizsgálatokkal igazolja a diagnózist. A kezelés kemo- és sugárterápiát, monoklonális antitest kezelést vagy őssejt-transzplantációt foglal ma­gába, mellékhatásként tumorlízis-szindróma és fertőzések alakulhatnak ki. Fontos, hogy a követés során időben kiderüljenek a másodlagos malignus elváltozások, kardiális szövődmények, hormonális problémák.

Savas refluxnak nevezzük azt az állapotot, amikor a gyomorsav a gyomorból vissza­kerül a nyelőcsőbe. A beteget többnyire a gyomorszáj táján érzett égő érzés (gyo­morégés) figyelmezteti az állapotra, de egyéb tünetek is előfordulhatnak. Jó hír, hogy a savas reflux az esetek többségében gyógyszeresen jól kezelhető, akár teljes tünetmentesség is elérhető.

A modern nyugati életmód körülményei között nincs különösebben nagy szükség a gyomorsavra a táplálékok megemésztéséhez. Ugyanakkor a gyomorsav mint barrier kiesése növeli a gasztrointesztinális és egyes légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben áll a savtermeléshez kapcsolódó betegségek kockázatának csökkenése. Tekintettel a protonpumpagátlók gyakori alkalmazására, időszerû lenne a csökkent gyomorsavtermelés nettó kockázatnövelő vagy kockázatcsökkentő hatásának meghatározása.

Régóta tudjuk, hogy a clindamycin szerepet játszik a Clostridium difficile által okozott hasmenések (CDAD) kialakulásában, de új szempont a fluorokinolonok terjedő használata a kórházi és a járóbeteg-ellátásban.

A diabetes mellitus gyomor-bél rendszeri szövődményei részben a cukorbetegek 30–60%-át sújtó vegetatív neuropathiával, részben a cukorbetegség okozta komplex anyagcsere-rendellenességgel függenek össze.

Összefoglalás A gastrooesophagealis reflux betegség (GORB) kezelésében az elmúlt 3-4 évben megjelentek az endoszkópos módszerek. Ezek különböző technikák révén, különböző hatásmechanizmusokkal szüntetik meg a refluxot vagy az annak következtében kialakuló panaszokat. A Stretta-féle eljárás rádiófrekvenciás úton hőhatást közvetít a cardiára. Varratbehelyezési eljárásokkal a nyelőcső alsó részét, illetve a cardia-tájat szűkítik. A kapocsbehelyezés a szűkítésen kívül a fundoplicatio speciális változatát jelenti. Végül a cardia-táj szövetei közé bejuttatott biokompatibilis anyagok az alsó nyelőcső-sphincter magasságában a lument szűkítik. Bár világszerte már több ezres szériában végeztek ilyen beavatkozásokat, a pontos klinikai vizsgálatok csak néhány száz betegre vonatkoznak. Ezek rendszerint a szubjektív tünetek javulását és a savas reflux változó mértékű csökkenését igazolták. Bevezetés A gastrooesophagealis reflux betegség kétségtelenül népbetegség, amely az életet ugyan csak csekély mértékben veszélyezteti, de az életminőséget jelentősen rontja. A betegségre vonatkozó ismereteink az utóbbi években rohamosan szaporodtak, ám sokasodtak a megválaszolandó kérdések is. A felgyorsuló kutatások mögött nagyrészt a gyógyszeripar áll, amely több, a savtermelést igen hatásosan csökkentő készítményt állított elő. Ma már minden ország a savcsökkentőkre költi gyógyszerekre fordított kiadásainak jelentős hányadát, elsősorban a GORB kezelése kapcsán. A betegség által érintettek és így a gyógyszerekre szorulók száma és aránya azonban tovább nő a refluxbetegség extraoesophagealis manifesztációinak bővülő felismerése miatt. A kétségtelenül igen hatásos és a modern kor követelményeinek megfelelően biztonságos gyógyszerek sok ember életét jelentősen megkönnyítik, korábbi panaszaikat valósággal elfújják, életminőségüket jelentősen javítják. Egy dologra azonban nem képesek: nem tudják a betegséget véglegesen meggyógyítani. A szerek szedésének elhagyása után a panaszok, a tünetek, a korábban gyógyult morfológiai károsodások nagy százalékban kiújulhatnak. A gyógyszert felíró orvos a beteg kérdésére csak tartós, potenciálisan élethosszig tartó szedést helyez kilátásba, még ha esetleg a kezdetihez képest csökkentett fenntartó adagban is. Ez a perspektíva elsősorban a fiatalok számára nehezen elfogadható, vagy egyenesen elfogadhatatlan.